(zene, szöveg: Viola Laci, hangszerelés: Demko Matyi)
Tegnap ráébredtem, tegnap arra ébredtem, furcsa dolog történt velem …
Valaki, fényes átkarolt, és csendben így dalolt:
Ez az életed, kisfiú…
Úgy vártam az énekét, amit a lét csókolt belém…
Nem tudja senki még, átléptem az élet küszöbét,
Olyan jó most nekem…
Tegnap ráébredtem, tegnap arra ébredtem, valami lüktet énbennem…
Az a fényes hang átkarolt, és csendben így dalolt:
Ez a szíved, kisfiú…
Úgy vártam az énekét, hogy mért dobog bennem ez a szív?
Szeretni kell, arra való, belőle jön ki minden jó, belőle jön ki minden szép…
Tegnap ráébredtem, tegnap arra ébredtem, anyukám nem akar engem…
A fényes hang tudta jól, s bátorítón átkarolt:
Ne félj, együtt leszel velem…
Anyukám, mért teszed velem? Mért dobod el pici életem?
A választ sosem tudta meg, pici teste is sokat szenvedett,
De nem a fém, a félelem ölte meg…
Köröttem búsan súg a szél, felnézek az ég felé,
Valami megborzongatott, talán egy kisfiú sírhatott,
Lelkemből könnyet fakasztott…